Idén is ott voltunk a Csillagponton. Arról, hogy mit csináltunk, és milyen volt SDG-sként jelen lenni, Benák Flóra, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium idén végzett diákja, SDG tag írt beszámolót.

A Csillagpont idei mottója, a „lélegezz fel”, a szorongás elengedésének témájával foglalkozott. Minden nap kicsit másféle szorongásra kerestünk választ Isten Igéjének segítségével.
Az áhítatokon hallhattunk az Istenhez való közeledésről, és arról, hogy milyen az, amikor valaki el szeretné rejteni a valódi önmagát. Beszéltünk a kapcsolatokban való szorongásról, és arról, mit jelent helyesen dönteni, és megbecsülni az Istennel való kapcsolatot. Zárásként pedig a jövőtől való szorongás és a jelenre való figyelés témája került elő 
Idén az SDG-sek többsége egy időben, egy csapatként érkezett a táborhelyre, s ez lehetőséget adott arra, hogy a kiscsoportokon ne idegenekkel, hanem egy jól összeszokott közösséggel elmélkedhessünk a mélyebb témákról, és bátrabban megosszunk magunkról személyes dolgokat is egy-egy beszélgetés alkalmával. Ezen kívül az önkéntes feladatokban is részt vett mindenki 2-3 kétórás idősávot vállalva a hét folyamán, hogy jobban elosztódjanak a teendők, és kicsit mi is megtapasztaljuk, hogy milyen jó a másik oldalon is. Az SDG két helyszínen működött az Erzsébet-tábor területén. A Lehetőségek piacán elsősorban az emberek megszólítása volt a fő feladat, hogy megismertessük az SDG-t azokkal, akik esetleg korábban még nem hallottak róla, és ha érdekli őket, akkor adjunk nekik a kiadványokból. Itt lehetett regisztrálni a Szabadulóládákra, vagy Scavanger Huntra, és ide kellett visszahozni a menetlevelet. Ez egy mókás kincskereső játék, amivel, ha kellő számú feladatot teljesítettek a résztvevők egy órán belül, akkor értékes nyereményeket nyerhettek az SDG-standnál. De azokat is szeretettel vártuk ide, akik kedvet kaptak, hogy Dixit kártyák segítségével elmeséljék, milyen napjuk van, vagy szerettek volna kikapcsolódni Bibliai Tabut játszva a többiekkel. A másik helyszínen került kialakításra az SDG Chill Zone, függőágyakkal, párnákkal, valamint rengeteg társassal várta a pihenni érkezőket. A szabadulóládázás is itt zajlott: két Szövetség ládája és egy vadonatúj Úton Jézussal láda várta a jelentkező csapatokat. Közülünk néhányan azt a feladatot élvezték a legjobban, amikor csak felügyelni kellett a játékot, és esetleg apró segítséggel rávezetni a csapatot a helyes útra, míg mások szívesen levezették utána a beszélgetést. Olyan is volt, akinek a játék végi visszarendezés bizonyult a legélvezetesebbnek, de összességében mindenki jól érezte magát valamilyen tevékenységben. 
Ezek mellett délutánonként szuper szabad programokon vehettünk részt például egy Pogányindulóval való beszélgetésen, elmehettünk a strandra, esténként koncerteken bulizhattunk, sőt még egy privát SDG-s táskakészítő workshopon is részt vehettünk, ahol vászonszatyrokat díszíthettünk ki a saját a kedvenc igehelyeinkkel és szebbnél szebb rajzokkal.
Mit jelentett nekünk az SDG a Csillagponton? Szerintem mindenki egyetértene abban, hogy olyanok voltunk, mint egy nagy család! Hálásak lehetünk a befogadásért, a bizalomért, a kalandokért a rengeteg ölelésért, és azokért a percekért, amikor sírva röhögtünk a semmin, mert ezek tették teljessé a mindennapokat.